HTML

vaskalap

Friss topikok

  • Vaskalap1: @perenne-2: Köszönöm. (2018.05.21. 19:17) Segít?
  • csokidrazsé: Egyszer csak összezsugorodik az a láda. Nem lehet mindig a szoba közepén, hogy keresztül essünk ra... (2017.09.30. 14:39) A félelem
  • Vaskalap1: Együtt félünk. (2017.04.11. 19:25) Kéne
  • csokidrazsé: Még mindig :( (2016.12.05. 18:00) Értelmetlen, de forró, égető könnyek
  • Timothea,s: Nem könnyű. Ölellek! (2016.07.04. 18:27) Nem

Címkék

...ésigennnnn! (1) Álom (1) Aprók (13) Bicaj (5) Család (23) Egészségügy (5) émely (7) Francba (13) Fut (1) Haggyá! (4) (2) igen (1) Kamasz (15) Katyvasz (9) Kert (3) Kívánság (4) kutya (3) Márti (32) Mellrák (1) Meló (3) Menekül (2) neked (1) Neked szól (1) Nemérti (6) Nők (4) Nyomda (1) Régi (3) Rinya (7) szem (1) Terv (4) Tisza (11) Totyak (2) Újvilág utca (6) Zene (2) Címkefelhő

Segít?

2018.03.31. 14:32 Vaskalap1

- Senkinek nem szabadna addig meghalnia, míg át nem adta betűről betűre azt a tudást, aminek csak ő a birtokosa.

Erre gondoltam tegnap, amikor arról méláztam, hogy újra megpróbálom anyósom kalácsát megsütni ma. Számolgattam a hozzávalókat, tettem hozzá, elvettem, aztán leírtam amit kigondoltam. Tojás nem volt benne.

Most összeállítottam a tésztát. Kel. 

És kitaláltam, hogy teszek bele tojást is. Mondjuk kettőt. Mentem a hűtőhöz, vettem ki a tojásokat a tartóból és az egyiket elejtettem. SOHA nem szoktam. 

A. felnézett és egy ifjúkori emlékére utalva csak annyit kérdezett: behívjuk a kutyát?

Ha hiszünk benne, akkor anyósom verte ki a kezemből, mert nem kell bele. Ha nem hiszünk, akkor kiveszek még egyet, újra és csakazértis. 

Az a bajom csak, hogy ha kalácssütéskor itt van, akkor máskor is, és látja azokat a dolgaimat amikre amúgy nem vagyok büszke. Ezt a problémát úgy lehet megoldani, hogy hiszek benne, hogy csak akkor van itt, mikor intenzíven gondolok rá, nem csak úgy eszembe jut. Mint pl tegnap, mikor próbáltam felidézni hogyan is csinálta A Kalácsot. 

 

Egy tojást tettem bele végül. Szerintem ezt üzente.

 

2 komment

Címkék: Család Katyvasz Nemérti

A bejegyzés trackback címe:

https://vaskalap11.blog.hu/api/trackback/id/tr3613796574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

perenne-2 2018.05.21. 19:15:49

"Már szombat este megsütötte
Anyám. És reggel már adott.
Az aranya besugarazta
a haragos vasárnapot.

Vasárnap estig nem fogyott el,
Fénye áthullt az ünnepen.
Még hétfőn is jutott belőle.
És kedden is. De csak nekem.

Ma sem tudom, hol rejtegette,
Melyik fiókból jött elő,
De olyan áldott volt az íze,
Olyan hétköznap-szentelő.

Az asztalkendőből kibukkant
szép sárga fénnyel: Itt vagyok.
Nagy árnyékok, fekete gondok,
még várjatok, maradjatok.

Igénytelen polgár-kalács volt,
olyan egyszerű, mint falum.
És mégis úgy megnőtt azóta,
Mint úrvacsora-szimbolum.

Száguldó évek távolából
megérzem néha jó szagát:
a tűzhely tájáról elindul
s betölt szívet, betölt szobát.

Lelki kenyér ínség-időkben,
verőfényes vigasztalás.
Pedig tudom: a keze föld már.
És nincsen több keddi kalács."
Áprily L.
süti beállítások módosítása