Hát nem szabályosan és nagyon nem Rendes Fogyasztó módjára.

Mert a hites anno, mikor még nagyon sok kiló volt, felrántotta a gumicsizmát, vágott az erdő alatt két botot és nekiállt erőltetett menetben gyalogolni az ártéren. Ennek van valami svéd neve, de hadd ne másoljam most ide. 

Aztán nekiállt kocogni a töltésen, mindig csak kicsiket, de kitartóan. 100+ kilósan, kínai csukában. Akkor még a bokájáért, térdéért aggódtam, nem nagyon foglalkoztam a cipő, hát még a többi ruhája minősége miatt.

Mikor komolyra fordult a dolog, elkezdtem rinyálni: vegyünk futócipőt, lécci, vegyünk futócipőt. A "komoly" minősítés az a 10 km lefutásánál jött el. Vettünk. Nagy nehezen. 

De még mindig bolyhos kínai gatyában, jónak gondolt pamutpólóban futott.

Egy barát, mikor meglátta róla a képet, teljesen kifordult magából, mert ilyen teljesítmény megérdemelne rendes futóruhát. 

Hát lett az is, küldött neki. Hites rájött, hogy jé! ezekben jobb futni, mert elvezetik az izzadságot, nahát. 

Aztán már csak egy futósatyi, telefonöv, futókesztyű(!, na ez már szerintem is úri huncutság) született, és már itt is van előttünk a Sportember, Aki Lefutja A Maratont délelőtt. Délután meg füvet nyír. 

Állítólag a nagyok a maraton után két napig pihennek, szaunáznak.

Hábocs.

Aztán jövök én. a 10+ éves, 26-os kontrás bicajommal.

Áradoztam már a biciGlizés szépségeiről, meg hogy mennyire szeretem. Hát ez maradt is. 

Hanem mostanában szájtátva nézem a SPECIÁLIS ruhában, SPECIÁLISAN beállított kormány-ülés viszonyon, SPECIÁLISAN karikázókat és csak csodálkozom. Akkor főleg, mikor mindez az összeállítás egy pocakos öregúron van, hát ő tudja.

Szóval nekem nem kényelmes (próbáltam), mikor a se...fenekem az égnek néz és a szemöldököm alól nézek ki meredt nyakkal előre. Jó, a sisakot értem én, vigyázni kell az okos buksira, meg ugye a légellenállás. 

Nagyon spéci gépek vannak, külön garázst építenék, ha olyanom lenne, de nincs és nem is kell.

10+ éve bementem a helyi vasasboltba, elmondtam a fiúknak mit szeretnék (strapabíró, gyerek-, bevásárlás + még én is cipelésére alkalmas) és meghozták nekem a ma is nyüstölt járgányt. Rá van írva: Power Bikes. Vicces, mert nem elektromos. Hanem erős. És kényelmesen leér a lábam (szabálytalan). És nem a csuklómon utazik a felsőtestem (szabálytalan). És széleskényelmes ülése van (szabálytalan). Jaj, hát minden szabálytalan rajta. 

De eddig mindenhová elvitt. Jó, hegynek nem az igazi (kontrás), viszont akkor is cipelte a csomagomat! Naugye?

Hát ezzel az öreg csotrival mentem ma közel 17 kilométert, nem egészen egy óra alatt. Jó, a SPECIÁLISOK ezt 10 perc alatt teszik meg, de nem izgat. Tapostam erővel csaknem végig, zenét hallgattam, néztem a tájat, meg a madarakat, nyulat is, őzet is, meg vizet, meg a füvet, ahogy árnyékot vet az aszfaltra, élveztem, hogy a pulzusom nem akar kijönni a fülemen, viszont mire hazaértem kiült a magammal vitt meggyszörp színe az arcomra. 

 Holnap is...