Ma hétfejű sárkány a jelem.

Innen vulgáris.

Ma hétfejű sárkány a jelem.

Innen vulgáris.

Tele a tököm ma mindennel.

Az internetes nyomulós hirdetésekkel.

A facen a "keress neki ismerőst!" felhívással.

Az elguruló kibaszott naranccsal, amit mérgemben berúgtam a kanapé alá.

A kutyával, mert mi a faszér húzza ki a szalmát  házából.

Az ügyfelekkel, mert bazmeg nem én tehetek arról, hogy sokat kell fizetni és már rohadtul unom, hogy a fülembe nyafognak, hogy rossz hírt mondok.

Meg abból is, hogy várják tőlem a csodát, hogy mondjam meg, hogy nem kéne fizetni.

Hogy nem tudok elmenni fodrászhoz és úgy nézek ki, mint egy szopott gombóc.

Hogy az egyetlen normális zőccséges négykor már bepakolja a ládákat a bótjába, de menjek és válogassak, nyitva vannak még! Válogasson a faszom.

Hogy két napja rinyálok, hogy Ugyan mond már meg kisfiam, milyen kaját csomagoljak holnapra, mert ugye három napig a halálfaszárán leszel, nem itthon. Nem mondja. Így jártál, majd rágod bzmeg a puskatust.

Hogy könyvelek gyanútlanul és bevillan a tüdőkórház udvarán álló, göcsörtös ágú, kopasz fa.

Hogy ötmillió dolgom van és nincs, nincs energiám megcsinálni. Tavaly ilyenkor pörögtem, idén nem megy, nem érdekel, fáradt vagyok.

Mert azt hittem már lezártam egy 2001-es ügyet a nyugdíjfolyósítóval, de neeeeeeem. És nem, nem lehet papíron javítani, tegyek csodát. Meg a kisfaszom csóválja a fejét.

Most ennyi, majd még biztosan jövök ma, ha szét nem verem ezt a tetűlassú gépet.

És így írja a Toldit: Toldy. Édesjóistenem, hogy nem vágod hozzá az udvari budi szaros ajtaját!