Fél nyolc, még van egy járulékbevallásom, aztán fel kell adni mindet.

Csöngetnek.

Elintézem, nem ügyfél, az oxigénpalackot hozták, anyósomék még pizsamában kávéznak a konyhában.

Közben visszahív egy ügyfél, bemond egy számot.

Palackos el, ügyfelet visszahívni: mennyit mondtál?

Bevallások feladva, folytatom a pénteki áfaanalitikát.

Telefon. Ügyfél jön, beszélgetünk a szombati bálról. Csengetnek, jön a nyomtatószerelő, ügyfél közben el. Telefon: otthagytam a januári számlákat? Hálistennek, nem hagytam el. Szerelő bütyköl, el.

Kész az áfaanalitika, előkapok egy válallkozót. Félig kész, elrágok egy kiflit. Számolnám az útnyilvántartását, egyesületi vezető jön. Töltsem ki a bírósági papírokat. ÉN. Tisztségviselők cserélődtek, át kell jelenteni. Jó.

Közben befut még egy egyesületi elnök, de őőőő csak számlákat hoz. Megbeszélünk mindent, módszeres, alapos ember, nem ám annyi, hogy ehun e! hanem részletesen elmond mindent. Bevállaltam eM helyében egy kis gépelési munkát. Elvégre ő tagja ennek az egyesületnek.

11 óra.

Leültem az útnyilvántartáshoz.