Karózom itt a tököt, mert meg szeretném írni Benitát, de az a baj, hogy nem tudok róla elég sokat.
Benita farkastorokkal és nyúlszájjal született. Túl van kismillió műtéten (és gyanítom, hogy vár még rá néhány).
8-9 év körüli, rendes iskolába jár, labdajátékozik, néptáncol. A beszéde nem teljesen tiszta, a hangja mint egy bárénekesnőé. Beszélgettünk. A hajáról, ami gyönyörű, sűrű, gyerekszőke, még szőkébb gyári csíkokkal. Beszélgettünk arról, amit a buszból láttunk, kérdezett, válaszoltam, azt válaszolta: Jaaaaaa! Azt vettem észre rengeteget használja a "meglepetéshangokat". Jéééé! Húúúúú! Gondolom a megkésett beszédfejlődése miatt.
A kiránduláson mindenütt ott volt, kérdezett, csodálkozott, MAJDNEM rámarkolt a villanypásztor drótjára, csodálta a bivalyokat.
Azt hiszem (tudom, láttam) nagyon szereti az édesanyja (aki egyedül neveli), de látszik a kislányon is. A reakcióin, a vidámságán, önfeledtségén.
Egyszer együtt kocsmáztunk az anyjával, aki akkor részletesen elmesélte a műtéteket, a szervi problémákat, hogy mennyire fél a kislányt iskolába adni.
Remélem nem bánta meg.
