Mert ha elmégy a Mártihoz (Gyere! Zumba előtt kapsz tőlem egy kupica mézest!) és elsóhajtod magad, miszerint éhes vagy, akkor biztosan eléd tesz egy tányér ételt is, nem sokat, hát torna előtt nem praktikus, hanem csak a vércukor miatt.
Nem értél rá enni, mert egy órával előtte a padláson kúsztál-másztál, óvatoskodtál, mert a tető olyan, mintha nem is lenne, mint A megállapította egy gerenda élén egyensúlyozva.
Nem tudom hány zsák/vödör havat szedtünk össze.
A mai nap krónikájához tartozik még Bé nem egészen egy hónapos télikabátjának elromlott cipzárja is.
Elővettük eM régi kabátját, ami némileg "Ma az apukám kabátját vettem fel" módon áll rajta, de mégis jobb, mint a dzseki.
Visszafelé haladva az időben egy félreértésről tudok beszámolni, avagy nem mindegy, hogy egy vagy két disznót vágnak le nekünk rendelésre. Kettőt vágtak, 180 kilósakat. Gratulálok. Ezzel el is telt a hétvége, péntek délutántól vasárnap estig. Nem vagyunk böllérek, hentesek, úgyhogy remekül elmolyoltunk.
A korábbi két hét meg a továbbképzések, konferenciák jegyében telt. Újra megizmosodott bennem az érzés, hogy odaföntről megint rendesen kib..nak velünk.
eM vasárnap versenyen volt a fővárosban, ami ilyen havazásban tuti frász a szülőnek és abba bele se merek gondolni, hogy most hét végén meg Belgrádba megy. Francba.
Holnap még egy iskolai karácsonyi vásár, aztán már szinte semmi dogunk az ünnepekig, de nem bízom el magam, mert jön még kutyára hó.
