Máma dolgos napom volt, már ami az itthont illeti, mert a melóban egymást követték a beszélgetős ügyfelek. Azért dolgoztam is, többek között egy szja bevallást, tavalyra. Hehe. Meg a kolléganőre is rászóltam, mert NE ossza az apósom ennivalóját ha lehet. Szitu: T sokat főzött, apósom nem ebédelt ma otthon, hárman ettünk, jó sok rakott tészta megmaradt. Kolléganő meg aszongya, hogy szerinte vigyek haza a fiúknak, mert apósom úgyse bírja megenni. Míííííííííí??? Anyósom székén ül, ott, ahonnan anyósom mondta mindig, hogy Kislányom vidd el a levest a fiúknak, de ez az érzelmi vonal. Hanem hát honnan is veszi a bátorságot, hogy ILYET kiejtsen a száján??? Meg is hökkent némileg a liba, de várnak még rá meglepetések.
Ugorjunk.
Itthon felszámoltam a hadiállapotot, de ez csak arra volt jó, hogy meggyőződjek róla: ide nagytakarítás kell. Majd, még nemtom mikor. Szombaton piacra megyünk Bével, korán, aztán meg ebédmeghívásunk van. Vasárnap meg csak nagyon különleges és nyomós okból vagyok hajlandó ablakot pucolni. Jövő szombat megint foglalt. Hát nem is tudom. Október harmadik hétvégéjén megint csavargok, addig meg kéne ejteni a csillogósítást.
Meglátjuk.
