Szét vagyok hullva, fáradt vagyok és egyre nehezebben szedem össze magam reggel. Meg napközben. Meg mindig.

Azt álmodtam - többek között -, hogy járkálok a villamosmegállóban egy kosárkával és energiát koldulok.

Nem kell álomfejtőnek lenni, hogy rájöjjek, mit jelent ez.

Egyébként meg a tököm tele a járókelőkkel.

Kimentünk Bével kigyomlálni a járda rései közül gazt. Négyen jártak erre ez idő alatt, abból egy megdicsérte a fiamat, három meg a permetezést hiányolta. Hogy úgy könnyebb, mért nem...?

Csak.

És reggel kedvem támadt földhöz vágni egy hímes tojást, Bé meg A vigyorogva leste, hogy visszapattant, mint egy pingponglabda, merthogy műanyagból van. Elkeserítő, hogy nem vettem észre. De ez van mostanában velem.