"Mert mikor beszéltünk az orvossal, hogy mi bajunk van, hogy lehet segíteni rajtunk..."
Így fogalmaz, többesszám első személyben.
40 éves, férfi, és az apukája beteg.
Ül velem szemben a srác a konyhaasztalunknál, eszi a még meleg süteményt, kortyolja a teát és meséli az apukája történetét. Hogy már 24 orvossal beszélt, sokféle vizsgálaton átesTÜNK, sok bajUNK van, később könnyes lesz a szeme és látom, hogy szenved, mert jó lenne, ha az apukája még sokáig velük lenne, de már fáradt is, lelkifurdalása van, mert míg kórházban volt a papa, ő jót pihent. Nem hagyta magára a sürgősségin se, az egyik ajtón kiküldték, bement a másikon.
Mikor elment, kiszellőztettem a fájdalomfelhőt a házból.
