Zaj.
Ilyenkor mindig áldás hazamenni. Ott csend van. Itt nincs. Sehol. Csukott ajtó, csukott ablak, de a fejemben dübörög a zaj.
Főztünk sokat, sokfélét, ettünk is, de az elnehezülés elmaradt, mert könnyű kaják voltak. Jellemző esemény: vittünk kóstolóba halászlevet, nagy tányér süteményt kaptunk cserébe.
Lett viszont nagyonfaszántos garabolyom, névnapomra. Erős, nagyseggű, nagyszájú. És BELEFÉR a bicajkosárba hátulra.
Az előbb még jártunk egyet, mert a klasszikus búcsúfia a légycsapó elmaradt. Emlékezetes lesz ez az év az árusoknak: már pakolnak, már készülnek haza. Nem vásárol nagyon senki, nézelődnek az emberek, eső is volt és hideg van.
Azt hiszem mindjárt javasolom, hogy menjünk haza. A csendbe.
