Ma egy kicsit másként indult a napom, úgyhogy megint találkoztam vele.
12-13 éves lehet, évek óta figyelem és csodálom. Vékony, szép arcú a tiszta vonású fajtából és világít a kék szeme. Furcsa szeme van. Olyan, mintha mélyre, nagyon mélyre látna benned. Ruhái egyszerűek, de roppant célszerűek. (Ma reggel szerintem az anyja régi csizmája lehetett rajta, vagy csak nagyon retrót sikerült venni)
Nem sok ideig van a faluban naponta. Reggel bebiciklizik a tanyáról, kicsit könnyít a ruháján, a cangát letámasztja a megállóval szembeni bolt udvarán, aztán buszra száll és megy a nagyvárosba, iskolába. Nem tudom miért nem járhat a falubeli iskolába, gyanítom, valami sérülése lehet, mert egyszer együtt mentünk és OTT szállt le, a "csíkos" iskolánál. Beszélgettünk is, amolyan "ha már egymás mellett ülünk, akkor jól teljen az idő" módon. Kedves volt, kicsit félénk.
Ma az anyja kísérte, tegnap az apja. Vigyáznak rá, mert nagyon hideg van, csupa hó és jég a töltés, ahol végigteker.
Mi lett volna, ha a faluba születik? Mi lenne, ha a szüleinek nem a létfenntartás lenne a legnagyobb gondjuk? Mi lenne, ha könnyebb lenne nekik? Talán nem is kellene a csíkosba járnia, mert lenne igazi, kihasználható lehetősége a fejlesztésre? Látna kicsit más példát, nem csak (nagyon idézőjelben a CSAK) az alapösztönt?
Mi lesz vele????
Erő van benne, az biztos. Mire lesz elég vajon, ha már nem iskolába kell járnia?
