Elvihető egy darab semmire nem jó, de legalábbis apósom szerint fűnyírónak már nem jó fűnyíró, 1200 W-os, elgörbült tán a tengelye, mert a zuram kőre futott vele.

Keresem azt a szakit, aki háztartási kisgépeket javít és nem húzza el a száját, ha a sok éve elromlott, amúgy krvajó turmixgépemet teszem elé. Van még egy porszívó is, R2D2 típusú, jófajta, HATALMAS tárhellyel, HOSSZÚ vezetékkel (nálunk az egész földszintet elértem vele egy konnektorból, de ennek az információnak csak akkor van értelme, ha tudod, mekkora a házunk. Nagy.).

Van egy zsák döglött cementünk is, de azt valszeg bedolgozom a kocsibejáróba, ami nem beton, nem fű, hanem mindezek keveréke, kavicsos gaz.

Valószínűleg holnap még találok ezt-azt, ma csak a kamrát és a garázst tettem rendbe. Holnapra marad a kazánház. Ott még harcoló német alakulat is lehet, de amit biztosan tudok: nem kell valakinek két darab használt iskolatáska, alsósnak való? Szerszámok hurcolására kiválóan alkalmas lehet, már ha Wall-E rajongó az illető mester. A másik nem rajzfilmes asszem, hanem csak zöld.

És valaki öntsön nyakon egy vödör vízzel, mert azt találtam ki, hogy szombaton kamrát meszelek. Nooooormális??? Erről várhatóan lebeszélem még magam.

Most mindenesetre megnézem a bioritmusom állását. Tippem szerint háromból kettő fullon van.

Aha.

Fizikai 87,3

Szellemi 92,8

Érzelmi 0,0!!!

Ezért van, hogy különösebb lelki bánat nélkül kidobálok eddig halálosan fontosnak tartott szemeteket.