Szájmenésem van ma.
Szóval a konyharuha.
Ma ismét kivasaltam és nem dobtam ki. Naná! A ladikdeszkára terítettem, paradicsomot szeltem rajta a fiúknak, akkor vágtam rá a lyukakat. Jó éles volt a bicskám, mert készültem. A kirándulásra. A Tiszára.
Hát ezt most nem tudom elmesélni. Látni kell. A nyári zöldjét. Szagolni. A nyári illatát. Érezni. A simítását. És a hívását.
Május. Lemegy a zöldár, aztán vízre tesszük a ladikot.
