A minap hallottam a rádióban, hogy a fővárosban van olyan csapat, aki átvesz használatra olyan kertet, amit nem művel a gazdája. És akkor beművelik, beosztva az időt, munkát, mifenét. Lelkendezett egy lány, hogy ez milyen fantasztikus, meg milyen jó, meg hűha, saját kezem munkája. ÉRTEM amit mond. El is hiszem a lelkendezést, örömöt.
Aztán.
Ismerősök, barátok, rokon meséli, hogy megy a Fb-ra, málnát szüretelni, tyúkot etetni, vetni, aratni, tojást összegyűjteni.
Nem biztos, hogy értelmesen meg tudom fogalmazni a kérdést. De a Fb-tanya nem olyan kicsit, mint a tamagocsi? Vagy nagyon? Most nem akarok azzal jönni, hogy nekem van kertem, tyúkom, málnám, de az, hogy évszaktól függetlenül elveti a virtuális búzát a tanyagazda, aztán - mittudomén - egy hét múlva(!!!) learatja, az messze nem gazdálkodás. Ezt persze azok is tudják, akik ezzel a programmal játszanak. Pótlék. Mit helyettesítenek ezzel a tevékenységgel? (Nem csak az egyedülállók sportja ez, azt már tudom. Tehát nem erről van szó.) És mennyiben elégíti ki a vágyat a VALAMIRE ez a tevékenység?
Tök életidegen. Nem évszakfüggő, tehát nincs meg a téli visszahúzódás, tavaszi robbanás, nyári lángolás, őszi levezetés. Talán éppen a lényege vész el.
Mi hiányzik az embereknek?
Mi hiányzik a fővárosi lánynak, mikor kalákában elmegy a földet túrni? (Visszagondolva: kicsit barbibabás volt a lelkendezése.)
Most tudtam meg: kertésznek is van ilyen tanyája.
