Tisza túrán:

- tiszta az, amire azt mondjuk. Például tiszta a terítő, ha lerázod róla a homokot. Tiszta az ülőhely, ha száraz. Fekvőhely akkor, ha nincs benn szúnyog, pók, hernyó a sátorban. Tiszta a tányér, ha nincs rajta színes maszat és homok. De homok lesz, akár meg se nézd. Tiszta a nyárs vége, ha nem fürdött a homokban. A bögrét ne nézd meg. A homokot ki tudod kerülni, ha egy kortyot benne hagysz. Tiszta a hal, amit a Tisza vizében mosnak meg pucolás után. Utóbb egy kis ivóvízzel még leöblítik. Tiszta a párnád, ha száraz és nem, nem számít kosznak a lapátnyi homok a sátor aljában. Bezzeg itthon... NEM koszos a kétnapos, dinnye, bor, lecsófoltos póló. Ha nem vizes és büdös, akkor teljesen jó. Tiszta a halászlé. Még akkor is, ha belerepült egy légy. Valaki kimeri belőle, összenéztek, nevettek: otthon kiöntenéd, itt meg melegíted tovább.

Igen, feladsz bizonyos higiéniai alapokat. A kézmosóvíz pl egy vödör Tisza víz, mellette folyékony szappan, egy rönkön meg egy törölköző. NEM mosod bele a kezed a vízbe. Szappanozol, és kimeregeted a kezedre a vizet.

- ha leterítesz egy pokrócot gyorsan vetődj rá, mert a Kutya azt fogja hinni: neki hoztad. De rendes vagy. :))

- a róka fura egy állat. Egyrészt elviszi a Kutya tálját az erdőbe. Másrészt meg egy fél pár papucsot. És igen, minden éjjel visszajön, körülnéz, felborít ezt-azt.

- NE, mondom NEEE egyél dinnyét vacsorára. Civilizációs közegben se boldogító éjjel pisilni menni, de sátorban ez így néz ki: megérzed az ingert, próbálod magad meggyőzni: tévedsz. Hát nem. Próbálsz elaludni, hátha elmúlik. Nem fog. Menni kell. Végiggondolod, sóhaj, hozzáfogsz: hálózsákcipzár lehúz, kibábozódsz. Elevickélsz a sátorajtóhoz. Cipzár egy, kettő, három, négy (belső ajtó, szúnyogháló). Kiteszed a lábad, eszedbe jut a szandál, vissza kell érte hasalni, benn van a róka miatt. Felveszed. Üldögélsz kicsit, eldöntöd merre indulj. Ja! Lámpa! A sátrak fölött világít egy viharlámpa, de az csak derengést ad, az ösvényen kukksötét van. Hát jó, gyerünk. Botorkálsz, igyekszel nem gondolni arra, hogy hány szempár kísér végig figyelve. Bagoly, denevér, róka, egér, madár... Elintézed a dolgod, gyorsan eldöntöd, hogy megint nem pisilted le a kezed (a kézmosóvödör a másik irányban van). Visszabújsz. Szandál, cipzár, cipzár, hálózsák, fészkelődés, lámpa. Még ellenőrzöd, hogy a gyerek be van e takaródzva rendesen és már alhatsz is. Kb. 10 perced van, mert akkor a hálótárs hólyagja unja meg a feszültséget...

- ha a sátrak közel vannak egymáshoz (50 méteren belül), akkor lakhatna az egész bagázs egy nagy sátorban. Minden hang áthallatszik. Gondolom, ez egy kempingben még hatványozódik.

- órát ne vigyél, nem kell

- esetleg ébresztéshez a hajnali pecához

- ne ugorj fel fél ötkor, mert ezt hallod: "Figyelem! Riasztás! Figyelem! Riasztás!", csak a sátorszomszéd ébresztője az, nem tűzriadó.

- az asztalon (Mert van!) akkor lesz hely, ha csinálsz magadnak.

- minden megvan, csak VALAHOL

- nem kell hatféle pohár. Kiválóan meg lehet inni a kávét, bort, teát, bögréslevest, vizet egy bögréből. Ugyanannyit kell mosogatni, csak mindig ugyanazt.

- ha ráveszed magad, hogy kitakarítsd végre a ladikot, akkor éppen készen leszel, mikor a Kutya közvetlenül fürdés után, a homokos parton keresztül ugrik be hozzád nagy lelkesen.

Képek, a telefonomról:

Bambulakutya

Ezt ne tüzeld el, jó?

Nem túl jó kép, de a vízben látszik az a tuskó. Veszélyes, ha nagyobb a víz, könnyen rá lehet szaladni.

Ma ennyi, majd folytatom, csak lehunyódik a szemem. Lesznek képek is, ha majd megkapom a lemezt.

Most ugyan zumba után kókadozom itt, de amíg a mosógép végzi a dolgát (van neki), folytatom.

- nem kell idült horgásznak lenned, hogy jól érezd magad. Van ezer más lehetőség a szabadidő hasznos eltöltésére. Mondjuk felkelsz jó korán (nincs más választásod, a pecások korán kelnek) és megnézed, igen, ma is párasellők táncolnak a vízen. Ahol süt a nap, ott látványosan oszlopba emelkednek és úgy forognak, majd tűnnek el lassan. Mire megkávéztál és kibambultad magad (értsd: felébredtél némileg), a horgászok többnyire megegyeztek végre és elhúztak. Ki erre, ki arra indul a ladikkal, vagy csak úgy, a parton, gyalog. Ekkor eldöntöd mit kéne reggelizni. Vannak lehetőségek. Az egyik az, hogy tüzet gyújtasz és további vízbámulás mellett szalonnát sütsz. Ezt el lehet húzni hosszan, főleg, ha a gyerek bejelenti az igényét zsíroskenyérre. Aztán ott van még, hogy bundáskenyeret sütsz, turistapalackon. Most gondolj bele: nem áll meg a kajaszag a konyhában, hanem elszáll, messzire, éhes gyomrokat kordít, jönnek, jelentkeznek egy-két szeletre. Nem baj, idő van, kenyér van, tojás van. Ja! A kenyér! Kétkilós vekniket vittetek, igazi kenyereket. Vastag héjú, szikkadós, nem penészedő kenyeret. Zsákban lógnak egy fán, ott nem éri el a róka.

Szóval megreggeliztél. Ez uszkve két óráig tartott. Legalább. A nehéz reggelire lecsúszik egy fél bögre bor, amitől aztán elálmosodsz ééééés.... igen, visszafekszel. Deklaráltan NEM azért vagy ott, hogy ebédet főzz, mire a többiek visszaérnek. NEM várják el, te is pihenni jöttél. Tehát visszafekszel. Ilyenkor csend van. Tiszai csend. Az úgy néz ki, hogy jön egy madár. Neki kiszólsz: kend már meg a talicskád, vazze! Forognak a halak a vízben. Rablás. Vagy csak fürdenek.  Aztán megmozdul a szél és nyikorgatja azt a két ágat, ami összeér. Elhatározod, hogy nekiszaladsz a baltával. Ezzel el is alszol. Délelőtt van, tán kilenc óra. Nem tudom mi a neve a délelőtti alvásnak. Kommentben kérek javaslatokat.

Később, esetleg jóval később kimászol a sátorból, időben, most szállingóznak vissza a pecások. Fogtak, nem fogtak EKKORA kapás volt, belehajtotta a vízbe a bot végét, leakadt, elvitte a csalit... Meg kell ezt beszélni alaposan. Aztán hozzálátunk az ebédhez. Ma fasírt lesz, meg krumplipüré, kovászos uborkával. Kiássuk a földből a húst. Igen, így kezdődik. Vastag nejlonzsákban, azon belül több zacskóban van, biztonságban. Még fagyos kicsit. Valaki krumplit pucol, valaki mosogat, valaki a húst fűszerezi, a másik kipogácsázza, amaz meg megsüti. Mindenki tesz hozzá valami munkát. Ez így a jó.

Ebéd után ismét egy fél bögre bor jön, és a menetrendszerű heverés, pecásoknak indulás. Vagy nem. A délutáni szieszta is jól eltölthető a sátorban, de foghatsz egy pokrócot és kimehetsz a partra, pecás mellé heverészni. Itt jön a Kutya is. Ha sikerül előtte leheverni, akkor előbb-utóbb át fog mászni rajtad, de úgyis melléd fog feküdni, ne is tiltakozz. Meg nem is akarsz, jó vele összebújni.

Este BÁRMI lehet. Szalonnasütés, ebédmaradék, csak úgy hidegen valami, bármi. Kiköltözöl  a fák alól a partra, mert jönnek a hullócsillagok, meg aztán a többiek is, utánad. Még felmerülhet a kérdés: elmegyünk kuttyogtatni kicsit? Résen vagy, azonnal stoppolsz egy helyet a ladikban. Most képzeld el! Nincs közvilágítás, a Hold máshol kódorog, Perseida csúcs volt tegnap este, jóóóóhogy ott akarsz lenni a víz közepén. És ott vagy. És nézed. Ha nincs hullócsillag, akkor csak úgy bámulod az eget. A Tejutat. A MINDENT. A rovarokat a fejlámpa fényénél. A denevéreket, ahogy rájuk vadásznak. Fokozzam? Nem tudom, nem is kell.

Folyt. köv.

Azt meséltem már milyen az, mikor a Kutya ugat a parton, szemben magaspart, tehát tisztán visszahangzik a hangja? Azt nem lehet annyiban hagyni, hogy mindig visszafelesel az a másik! Egy darabig szórakoztató...

A Kutyának egyéb hülye elképzelési is vannak. A táborvécé úgy néz ki ugye, hogy keresel egy nyugodt, eldugott helyet, nem felejted el a gyalásót is vinni. Ásol, dolgod végzed, betemeted. Na most a Kutya előszeretettel kereste meg mit is ástunk mi el, nyilván az ő szórakoztatására. Nem részletezem, de azt elmondom, hogy igen sokat visszhangzott a part tőlünk is, mikor ARRÓL kocogott elő lelkesen.