Nem volt már erőm vitatkozni vele. Egyébként is szenya anyának tart, mert ő nem számít, ő meg is halhat és különben is! tudom én, hogy a zsúfolt tömegközlekedésben az őőőő legyengült immunrendszerével MEKKORA esélye van, hogy elkapja a H1N1-et? Mit lehet erre mondani? Eredj fiam az orvoshoz, oszt vizsgáltasd meg magad.

Nem tudom mit remélt és biztosan nem a suliból lógás vezérelte, de legalábbis nem meghatározóan.

Aztán meg morgott, meg csapkodott, mert NEM GONDOLTA, hogy az egész hétre kiírják, hát arra ő nem ér rá, hát be kell fizetni az ECDL vizsga díját, pénteken meg maga a vizsga, hát hogy néz az ki, hogy beteg és beszaladgál a suliba?

Itt már - lélekben - a körmeimmel kopogtam az asztalon, szépen, ütemesen és vigyáztam az arcomra, hogy ne lászódjon a "faszé' nem gondolkodtál fijam előre, oldd meg mosmá" gondolat.

PICIT náthás.

Az azért mindig meghat, hogy mennyire félti az életét és hogy mennyire tudja sajnálni magát. Minap elfeküdte a lábát vagy becsípődhetett egy ideg a lágyékában, vagy meghúzódott. Egészen csúnya betegségeket fantáziált magának. Akkor nyugodott meg valamelyest, mikor elmeséltem neki a saját sztorimat ezzel kapcsolatban. És még élek és még tudok járni.