Elgondolkodtam tegnap a szülőin, hogy vajon mekkora szeletet látnak a pedagógusok az én nagyfiamból? Tanulmányi eredmény, magatartás, szorgalom, sulirendezvényen halsütés bográcsban, bicajtúra jómesszire kiállításra, meg a humorérzéke, ami olyan, amilyen, kicsit angol, kicsit kamaszbunkó, de leleményes, kétségtelen.
Két példa.
Későn ért be órára az osztályfőnök, jólnevelten elnézést kért, mire eM annyit reagált, hogy: Jólvan, de ez máskor ne forduljon elő. Szerencsére a tanbácsi jól vette a humort.
Fejenállást kell produkálniuk a tesitanárnak (meg szaltót, vagy mitökömöt, én azt hittem NEM artistaiskolába jár...), a gyerök meg így tiltakozik a tesitanárnál: Minek tanuljak meg fejen állni, mikor van két jó lábam? Nem beszélve arról, hogy a tükrökkel borított táncteremben fészekfogóznak, amiben szerepel labda is.
Szóval közgébe jár a fiam, úgyhogy a megfelelő statisztikák igen hamar felkerülnek a táblára és már azt is gyorsan belátom, hogy tényleg gyorsabban ír a krétával az osztályfőnök, mint én a füzetbe. Még jó, hogy nem matekpélda, mert megérteni tényleg nem lenne időm.
Rontott az osztály a tavaly évvégi eredményhez képest, 19 századot, de ez tulajdonképpen így szokott lenni sok-sok éve már, mert a tizedik nehéz, sokféle tantárgy van. Hirtelen számok teremnek a táblán, összehasonlítva a tavalyi osztály- meg iskolaátlagot ebből-abból-amabból, értékelve és rácsodálkozva, hogy jééé! a szorgalomjegy összhangban van a tanulmányi eredménnyel.
Itt kikapcsolt az agyam, látok én számot éppen eleget.
Viszont örvendetes, hogy nem arról szólt az első fél óra, hogy nem tanulnak. Még általános iskolából van egy olyan szülőin elkövetett jegyzetem, ami úgy néz ki, hogy nemtanulnaknemtanulnaknemtanulnak (ez egy egész oldalon)....... évzáró ekkorakkorittmegitt.
Szóval mit látnak a fiamból.
Azt hiszem így a második évben már sokkal többet. Kapott egy papírt, ami egy gasztronómiai "verseny" felhívása, menjen már főzni valamit. Hát megy. Szereti.
Azt is tudják, hogy nagyonhorgász, meg hogy lőni jár (mert volt már versenykikérője), de azt már nem biztos, hogy belépett a faluvédő egyesületbe és most készül, mert lesz majd katasztrófavédelmi gyakorlat, meg "eseménybiztosítás", meg majd járőröznek éjjel, ha meglesz végre az új autó.
Azt se tudják, hogy nyáron feszt a törpecsapdákat ellenőrizte a tavon, reggel és délután is, én meg éppen arra jártam és elcsodálkoztam, hogy nahát! az az én fiam ott? pedig tudtam hová megy. Elég távol volt a vízen, én meg elég rövidátó vagyok, hogy ne ismerjem fel elsőre a napnyugta párájában.
Szemrehányóan nézett rám az osztályfőnöke, mert TÉNYLEG lehetnének jobbak a jegyei, TÉNYLEG képes lenne rá és talán nem is jól csinálom, mert rá kéne szorítani a sokkal több tanulásra. De én rendes embert akarok nevelni belőle, nem automatát. Persze, az iskola szempontja más. Értem én. Meg talán tényleg követelhetnék többet tőle. De mást látok benne.
Majd kiderül.
