Láttam ma egy kabriót, közvetlenül mellettem, csumára lenyitva, nagyonrövidhajú csávó vezette. Most nemtom, hogy hangosan mondtam e, vagy csak gondoltam e, hogy Tán nincs benne légkondi? De zöldet kapott, elhúzott.

Aztán a villamoson láttam egy csávót, 40 év körülit. Így nézett ki, lentről felfelé: gombás lábkörmök, 300 forintos kék papucs, citromsárga fényes rövidgatya, Levi's 500 feliratú trikó, piros keretes napszemüveg. Találkozott egy haverjával, beszélgetni kezdtek a csörömpölő járművön, de nem ám egymás mellett, hanem átlóban üldögélve két ülésen. Húúúú! Hát neki minden sikerült! A nők, a péz, az élet! Mindenki elsunnyoghat a búbánatbaaaa! Aztaaaaa!

Nem volt kedvem felkelni és arrébb menni, úgyhogy az arcomon kellett uralkodnom.

Meg azt nem értem, hogy egy olyan méretű városban, mint Szeged, a legszebb terén (Széchenyi), közvetlenül a polgármesteri hivatallal szemben, miért A/4-es papírra nyomtatva, iratzacsiba bújtatva, fenyőlécre szögelve teszik ki a híres liliomfák nevét?

A bankban meg a biztonsági őr egy nagyon kedves úr volt, akkora hassal, mint egy lavór. Rögtön biztonságban éreztem magam...