Tegnap négy cédulát hagytam itt az asztalomon, teleírva olyan tennivalókkal, amiket nem szabad elfelejtenem. De most bejegyzést írok először. Mert nem szabad elfelejtenem azokat a pici vagy nagy örömöket, amik érnek.

Nnna.

Mert VAN áááám esőkabátom, olyan, amilyet szerettem volna.

Mert kaptam tegnap este egy telefont és nem szólt bele senki, csak zenét hallgathattam, de most is virágba borul a lelkem az emléktől.

Mert még el se mentünk a bicajos útra, de már tudom, hogy augusztusban megint csavargok egyet.