Ülök a gépnél és csak nézek ki a fejemből. A ventillátor halkan pörög, lassan kötőhártyagyulladást kapok az állandó huzattól, a könyvespolcon mélán lengedeznek Bé nejlonzacskóból, legoemberkéknek készített ejtőernyői, már felhúztam a redőnyöket, kinyitottam az ablakokat, fellocsoltam a ház környékét, sós mogyorót vacsorázok, jegesvízzel. Van egy üveg bor még a hűtőben, de utóvégre az is csak melegítene.
Elfáradtam az utóbbi napokban, sok volt a pörgés és az információ, a keserűség, az öröm, az aggódás-félés, a kajálás, a munka. Áll az agyam.
Nincs erőm írni A-nak, pedig megígértem, de nincs erőm végiggondolni, újra átélni.
Még. Most. Nincs.
