Annyira szomorú volt, hogy felajánlottam neki, ne menjen úszni, ha nem akar. Nem akart és ez rendkívüli eset.
Ketten voltunk itthon. Odahúztam az ölembe, ringattuk egymást, simogattam a hátát. Buta vígasztaló szavakat mormogtam a fülébe.
"- ... mondd el, hogy megkönnyebbülj. Mondd el, majd ketten továbbcipeljük...
- Már így is túl sokat cipelsz."
11 éves.
