Igen, még mindig Ő, még mindig sok minden eszembe jut, az is, hogy egy részem még akkor is azt gondolta, hogy túléli, mikor a tapaszt tettem a mellkasára, még a rakparton ülve-bőgve is volt olyan érzésem, hogy holnap bejövök hozzá, és ül az ágyban és vigyorog és csacsog, hogy hát kitaláltak valamit, most sokkal jobb és nevezzem már be a bicajtúrára, hát majd legfeljebb elüldögél az árnyékban, ha bicajozni még nem tud
nem lehet ezt így felfogni, ilyen hirtelen, még mindig bejönnek tervezős gondolatok, hát ez már beteg dolog, de azt is tudjuk, hogy ennyi vitalitás nem veszhet el, nem múlhat el hirtelen, pedig hát voltak jelek, mindig is voltak jelek, meg készülős mondatok, az olcsó fogtömésnél, és a diszkontszemüvegnél, aztán nélkülünk ment le a szabadtéri előadása
is
innen már csak egy lépés a Halállal barátkozni, elgondolni, hogy ezt még egyszer nem akarjuk átélni, az elvesztést, és akkor inkább most, vagy hamar, mert itt ólálkodik az időtlen figura, aztán viszi aki sorba kerül, de most azért megkönnyebbültünk, mert a Halál se ér rá mindig, és máshol van dolga, és kaptunk haladékot a fájdalomtól is, de jön az majd máshonnan, csak győzzed erővel
és most azt gondolom, hogy ha én kerülök sorra, akkor engedjetek el, ne kapaszkodjatok belém, nem akarom átélni ugyanazt, mint ő, hogy éppen csak nem könyörögtünk NEKI, hogy maradjon, mintha rajta múlna, ettől meg azt érezhette, talán, nem tudom, hogy elégedetlenek vagyunk a teljesítményével
pedig hát
és hát itt jön a tanítás, hogy örüljünk az örömeinknek, tudatosan, átélve, odafigyelve, odafordulva, mert vannak örömök, apró vagy nagy dolgok, és koncentráljunk kicsit rájuk és legyen bátorságunk felvállalni, hogy vannak, ne engedjünk a kesergés késztetésének, mert mennyivel könnyebb elcsüggedni, mint szembemosolyogni a rohadt krva élettel világgal, hogy nézd már, akkor is meglátom a mókást, a hülyeséget, az apró szépet és igenis elringatom vele magam kicsit
jaj, hát persze, hogy hazugság, tudom én, viszont ettől picit jobb lesz, és ha már jobb, nem rosszabb, hát az minden erőfeszítést megér, nem?
de
Ő tudta
